�n ish utazok
ezen a vonaton
itt hagyva mindent
mi e vil�ghoz vonz

az �llom�son,bucsumra
csak egy ember figyel
kinek tal�n hij�nyozn�k
ha itt hagyn�m eml�kem

� az ki,
ki ellopta sz�wem
s vele egy�t
adtam �letem

felsz�llok a vonatra
itt hagyom �t, s �letem
s elbucsuzok v�gleg
mert �n �r�kre elmegyek

zakatol a vonat
s�vit mint a sz�l
s vele egy�t
repl�l�k �n.

f�lek magamtol,mert m�sokat b�nthatok
f�lek magamt�l,mert csalod�st okozhatok
f�lek magamt�l,hogy peng�vel kezemben vmi rosszat teszek
f�lek magamtol, hogy angyalaim v�gleg elhagynak

F�lek az �lett�l-mert f�jdalmas dolog
-||-  -mert nyugodni nem hagynak a gondolatok
-||-  - mert ezt nem mese habbal
-||-  -mert itt nincs kir�lyfi parip�val

S�t�t volt...
.
�v�lt�s:�r�ltek hangversenye.
Sziv�rv�nyos v�r:�ngyilkosok �sszej�vetele.
Sz�ps�g:k�k szem� �rd�g�k.
Szerelem:egym�st marcangol� d�g�k.
.
Gyertyal�ng,b�r �g� kopors�v� v�ln�l.
K�nnycsepp,b�r megfolytan�l.
Any�m,iszony�an f�j szereteted.
�cs�m,ut�lt�l,m�rt nem �lt�l meg.

Nagyon neh�z megtartani az �g�reteket, �s nem s�rni, amikor valaki elmegy, aki mindenn�l kedvesebb... �s nem v�rni ki az utols� pillanatig, am�g elindulnak a vonatok. Ut�na �gyis mind�g egyed�l marad az ember a nagy, s�t�t, k�d�s �letben.

F�j r�n�zni az emberekre,hisz nevetnek.F�j hallani a gyermeki kacajt,mert nekem nem adatik meg.F�j tudni az igazs�got,hogy m�r nem leszek boldog.F�j �rezni,hisz senki sem tudhatja.F�j n�m�nak lenni,hisz szeretn�k besz�lgetni.F�j a szabadban lenni,mert a napf�ny nem nekem val�.F�j gondolkozni,mert mindig azon j�r az eszed.F�j l�tezni,hisz semmibe vesznek.

F�j �lni,hisz m�r nem tudsz.......

M�r minden helyen kerestelek, ahol nem vagy, csak azt a helyet nem tal�lom, ahol vagy. Csak azt tudom, hogy ott vagy, ahol �n nem vagyok. De hol vagyok �n? Azt k�v�nom, b�r itt lenn�l, hogy megmondd. Esetleg ha nagyon-nagyon er�sen k�v�nn�m, akkor itt lenn�l?

Az id� m�r csak az�rt sem lehet a "legjobb gy�gy�r", mert a szenved�sben megsz�nik az id� - �s a t�r is

R� kell j�nn�nk, hogy mind csak egerek vagyunk egy macska karmai k�zt. Minden egyes mozdulatunk ebben a kurta f�ldi l�tben, hogy meg�llunk a pirosban vagy nem, szexu�lis viszonyunk van vagy nincs, a rep�l�g�p, amire felsz�llunk, vagy amir�l lesz�llunk, csak a hal�l szadista t�nc�nak r�szei, ami a s�rhoz vezet.

Ha felt�nik valaki a m�ltadb�l, valahogy visszafejl�dsz azz�, aki akkor volt�l, amikor ismerted.

Meg�rintett a hal�l gondolata. Elb�v�l�nek tal�ltam az �ttetsz�, l�gz�st�l �s mozg�st�l megfosztott test gondolat�t. Nem �rtettem, hogy mindez mit jelent. Nem f�ltem. El�fordult, hogy kanyarg� erekkel �tsz�tt csukl�mat n�ztem, �s er�s k�sztet�st �reztem r�, hogy megszak�tsam a vonalak folytonoss�g�t. Tal�n a hal�l volt a legk�nnyebb �s egyben leggy�v�bb megold�s, hogy ne kelljen szembesz�llni az �lettel, k�z�ny�vel, s�ly�val �s aggodalmaival. Az az undor�t� �rz�s t�lt�tt el, hogy elbuktam. Mire j� tov�bb �lni, ha ez csak veget�l�st jelent?

Sietsz. K�sel. F�lsz. Az�rt is belev�gsz,
bel�m v�gsz. A mozdulat k�zep�n
megb�nulsz, m�r annyira b�nod. Meg-
teszed �s nem: maga mag�val
t�rl�d a t�nyt. Mindez m�g csak
rossz sem.
Azt�n megint
k�sel majd.
Majd elsietsz.

Alig �rdemes �lni. Alig �rdemes. Amikor m�g gyerek voltam, annyira hittem, hogy �n valami k�l�nlegeset tudok. Hogy csak r�m v�rnak, hogy engem meghallgassanak, �s mindenki el lesz �mulva, hogy erre m�g nem j�tt r� az emberis�g. Pedig h�t semmi sincs. N�h�ny �zeked� baromnak esz�be jut, hogy gyereket csin�ljon, mert k�zben n�h�ny percre j� nekik, azt�n ez a gyerek n�vekszik, telet�mik hazugs�ggal, ha pechje van, lem�sz�rolj�k, ha szerencs�s, mag�t�l rohad meg el�bb-ut�bb

M�g szomor� se vagyok, megszoktam e sz�rny� vil�got
annyira, hogy m�r n�ha nem is f�j -, undorodom csak.

Olyan, mintha valaki gyomorsz�jon r�gott volna, mintha meg�llt volna a sz�ved. Olyan, mint az �lom, amiben zuhansz a semmibe, �s hi�ba pr�b�lsz fel�bredni, miel�tt f�ldet �rn�l, sajnos nem tehetsz semmit. Nem b�zol t�bb� semmiben, senki sem az, akinek mondja mag�t, az �leted �r�kre megv�ltozik, �s az egyetlen dolog, amit profit�lsz ebb�l a r�ms�gb�l, hogy t�bb� senki sem tudja �gy �sszet�rni a sz�ved.

A h�don �llok, v�rok a s�t�tben.
Azt hittem, mostanra m�r itt leszel.
Semmi sem t�rt�nik, csak az es� esik,
sehol egy l�bnyom a f�ld�n.
Figyelek, de sehol egy hang.

Nem az rend�tett meg engem, hogy hazudt�l nekem, hanem, hogy t�bb� nem hiszek neked.

Nem volt er�m �jra �t�rezni azt a megmagyar�zhatatlan rettenetet, amelyet a hi�nya �s a tudat id�zett el� bennem, hogy v�g�rv�nyesen elvesz�tettem. Tudtam, hogy egyszer, h�napokkal, �vekkel k�s�bb m�g visszat�r hozz�m, s hogy �r�kre eml�kezni fogok az �rint�s�re, a mozdulataira, a szavaira, amelyek nem hozz�m tartoztak, �s amelyekre val�sz�n�leg nem is voltam m�lt�.

Hova lett a boldogs�g?
Hova a sok �lom?
�s ami nincsen m�r,
mi�rt kell,
hogy f�jjon?

Figyelj! – ha egyszer meghalok
�s l�tsz egy fekete p�rducot
Smaragdszem�ben ott ragyog:
Valahol �n is ott vagyok

Figyelj! – mert egyszer meghalok…
De most kellenek a sz�p napok
A t�r�d�s, a tiszta gondolat
�szinte szeretet, t�rs-tudat.

Mert a sz�vem m�g – hallod?
M�g eleven, m�g dobog,
Most kell, hogy szeress
Mert most m�g �lek,
Most �r�l�k a vir�gnak, ha kapok
most m�g… - figyelsz r�m?
– Mert most m�g itt vagyok!

Merengve n�zed

kicsordul� v�red.

Felszabad�t, �rzed,

S megnyugszol sz�pen

Nem tudok m�st mondani, csak azt: veled szeretn�m le�lni az �letemet! M�g ha �r�lts�gnek hangzik is. Azzal is tiszt�ban vagyok, hogy csak most kezdj�k megismerni egym�st. Elismerem, hogy ez ut�n a kijelent�s ut�n joggal gondolhatod, hogy �r�lt vagyok. De m�g soha �letemben nem voltam semmiben ilyen biztos. De ha es�lyt adn�l nekem, nek�nk, eg�sz h�tral�v� �letemben igyekezn�k bebizony�tani, hogy j�l d�nt�tt�l! Szeretlek, Baby! �s nemcsak az�rt, amilyen vagy, hanem az�rt is, amilyennek a k�z�s j�v�t l�tom veled.

Nem tudom, meddig �lek, de ameddig m�g �lek, meg kell tanulnom, milyen az, amikor az �lel mag�hoz, akin�l ott felejtettem a lelkemet

"mikor t�k�rbe n�zek, ugyanazt k�rdem
ki vagyok �n? mi vagyok �n?
ahogy a t�k�rbe v�rzek, egyre csak n�zem
ki hullik el tal�n �, vagy �n"